Résztvevők: / Balassa Viktor, Babai Ádám, Bóta Roland /
Magyarország, Pest Megye, Tárnok
(2012.11.29; 15:00 – 2012.11.30; 21:00)
Távcső: 12x25 (Binokulár)
Időjárás:
- 15:00 – 19:30 -Közepesen felhős ég; átlag 8°C
- 19:30 – 21:00 -Borult ég, eső; átlag 5°C
Fényszennyezettség:
- É-ÉK felől Érd fényei: Azimut +12° -ig
- K-DK felől Százhalombatta fényei: Azimut +7° -ig
Meteorészlelés: 1/nap
Észlelés helye: ˝A˝ Terasz
………………………………………………………………………….
Reggeli rántottám elfogyasztása közben teljesen pozitívan kezdtem hozzáállni a II. Tárnoki észleléshez. A többhetes minden fénytől elszakított hétköznapjaimat, ma reggel a nap sugarai taszították a semmibe. Észlelőtársammal Babai Ádám-mal, valamint kis csapatunk másik alapító tagjával Balassa Viktorral nagy nehézségek árán de sikerült egy újabb találkozót megbeszélni, hogy felidézzük az Első Tárnoki Észlelés élményeit és ezen felbuzdulva ismét kikapcsolódjunk a gyémántpálya alatt, már ha más is úgy akarja. Délelőttöm nagy részét csillagászati dokumentumfilmek nézésével töltöttem, közben ki-ki tekintve az ablakon, reménykedve, hogy az ég tisztasága estére is megőrzi jelenlegi állapotát.
(11.29; 15:00-16:00)
Ádám sikeresen megszabadult munkahelyéről. Tárnokra érve azonnal a kisbolt felé vettük az irányt. Bevásároltunk mindent, ami szükséges lehet egy téli égbolt észlelés alkalmával. Legfontosabb a már jól bevált és megszokott Észlelőmarcipánszeletcsokibevonattal. Rövid valamint hosszú italok, édes és sós éhségcsillapítók sokasága került a kosárba. Megérkeztünk az észlelőhelyre, aminek ismét a jól bevált „A” Terasz kapott helyet. Az ég közepesen felhős a hőmérséklet 8-9 fok között ingadozik. A lenyugvó Nap kezdi megszínezi az eddig szürkésen vonuló felhőket. Nyugati irányban sötétkék néhol már fekete zivatarlánc vonul Észak-Északkelet felé. Bár az esőszag és az zivatarlánc irányából áramló hideg levegő az éreztette velünk, hogy Viktor barátunk megérkezéséig igen csak észlelhetetlenné fogja tenni felettünk az eget, szerencsére irányt változtatva elhaladt mellettünk.
(11.29; 16:00-20:00)
Az ég lassan elsötétül felettünk. Az apró fénypontok fel-fel csillannak a felhőfoltok között. Nyugat felől még mindig vastag sávban érkeznek a felhők, de fölénk érve szétszakadoznak, majd pest irányába teljesen föloszlanak. Dél-Délkeleti irányban Százhalombatta fölött kristálytiszta eget tapasztalunk. A felhők, mint megkerülve egy láthatatlan üvegbúrát, hatalmas lyukat hagynak az égen, melyet inkább körbejárnak mintsem hogy egyenesen áthatoljanak benne. Így még pislákol bennünk egy kis reménysugár, hogy estére észlelhető egünk marad. Ádámmal bevonultunk az észlelőhelyről és kis éhségcsippalításra, majd egy újabb pohár észlelőital kíséretében visszatértünk a teraszra. Nem telt bele fél percbe, éppen az Észak-Északkeleti eget néztük miként alakulhat arrafele a felhőzet az esti észlelést szem elé helyezve, amikor az egyik felhő fölött lassan mozgó zöldes, erős fényen akadt meg mindkettőnknek a szeme. Határozott mozdulattal megragadtam Ádám jobbvállát és egy erős rántással tudattam vele pillanatnyi lelkiállapotomat, majd egy pillanatnyi gondolatvesztés után csak ennyi csúszott ki a számon: Ezt nem hiszem el! TŰZGÖMB! 17:49 A meteor a Capella csillag alatt érkezett a légkörbe az azimutális háló 50. vertikális fokánál és továbbhaladt É-i irányba. a 40. fokon érkezett a felhők alá, akkor megmutatta igazi fényességét melyek a tőle akár száz kilométerre lévő felhők alját is zöld fényárban úsztatta. A 20. foknál egy éles villanás kíséretében 3 darabra esett szét, melyek tovább zuhantak fényesen É-i irányban majd a 10. fok körül elhalványodtak és végleg eltűntek. Ez a folyamat mintegy 5mp alatt játszódott le. Észlelőtársammal egymásra néztünk és próbáltuk elrendezni magunkban a látottakat ugyanis nem egy mindennap látható jelenségről van szó, nem egy csillag ami fent van az égen. Jókor és jó időben kell figyelni az eget. Ebből a szempontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat Ádámmal, ugyanis Perseida maximumkor is sikerült szemlencsevégre kapnunk egyet, pedig a napkorong nem olyan régen hagyta maga mögött a horizontot és igen csak világos volt még az ég. Egyszóval sose tudhatja az ember hogy mikor számítson ilyen égi jelenségre. És mivel ilyen erős fényerejű és látványos akár nappal is megfigyelhető. Nagyapám mesélte még valamikor a 80 as évek közepén hajtott az autópályán. Kora délután volt és vele szembe húzott át az égen egy tűzgömb. Nagyjából 5-6 másodpercig tartott mire átszelte az eget. Miután darabokra hullott erős dörrenést hallott, majd teljesen elégett a légkörben. Ezt a történetet mindig szívesen hallom tőle, viszont természetesen nálam részletesebben, tágabban leírva az eseményeket. Miután bementünk interneten kerestünk post-okat hátha más is látta az égi eseményt. Percek alatt hozzászólások százai lepték el a közösségi oldalakat és fórumokat a „Ti is láttátok amit én?” mondatokat ismételgetve. Sokan hozzáértő szavakkal közölték a megrémült vagy épp meglepődött emberekkel, hogy mihez is volt szerencséjük. Sokan meg a Világvégét emlegetvén „Ez már 21.-e előjele” tették közszemlére, mi is a véleményük az általuk látottakról. Eközben a nap korongja után kullogó kósza fénysugarak is végleg lebuktak a horizonton, teljes sötétségbe borítva mindent. Már csak az utcai lámpák valamint a közeli focipálya reflektorai mutatják, hogy nem vagyunk elég távol ahhoz hogy tökéletes egünk legyen.. de a felhőzet jelenlegi állapota sem kedvez nekünk. A Hold lassan megvilágítja a horizont fölé magasodó felhőket, de szerencsére abban az irányban nem tapasztalható erős felhősödés. Ezen felbuzdúlva előkaptuk a binokulárt és egy hólapátból rögtönzött állvánnyal csodáltuk a még narancssárgában úszó kísérőnket. A még vörösben úszó Holdat azért jó megtekinteni mert még a beérkező szögtől vastag légkör pont annyira szűri meg a Hold által visszavert fényt, hogy gyönyörűen és kontrasztosan lehet vizsgálni. Ergó a légkör ilyen esetben holdszűrőként funkcionál. 12x-es nagyításnál is kivehetőek a Hold szélén tornyosuló kráterek. Fantasztikus látvány! Tőle jobbra Jupiter szúr szemet a sötét égen. Úgy izzik akár a Vénusz a hajnali égen. Tőle jobbra halvány foltot pillantunk meg, rutinosan már tudtuk mi fogad minket ha a binokulárba nézünk, a meglepetést inkább az okozta, hogy a Hold a felhőket megvilágítva az amúgy is erőteljes fényszennyezés csak tovább fokozódott. Mégis szabad szemmel kivehető volt az M45. Ez is mutatja, hogy a kellemetlen égi kilátás ellenére milyen jó minőségű éggel van dolgunk a felhők mögött. Sajnos egyre jobban elborult az ég és ezen kevés észlelendő dolgok közül is szépen lassan mindegyiket elnyeli a mostanra már összefüggő takaróvá csoportosult felhőréteg, mely hideget és az eső illatát hozta magával. Egy újabb dokumentumfilm idejére visszavonulót fújtunk. Majd megérkezett csapatunk 3. tagja is a teljes távcsőarzenállal, aminek táskáit irónikus módon vízcseppek tarkítottak. Összeültünk egy újabb pohár észlelőitallal a szobában és fölidéztük az elmúlt idők észlelései. Nem utolsó sorban pedig Ádámmal úgy döntöttünk itt az ideje, hogy a csapat felszerelésének új taggal kell bővülnie. És ha minden a tervek szerint halad, a következő bejegyzésünkben az új tag bemutatása, tesztelése és első bevetése kerül előtérbe.
Mit is lehetne hozzáfűzni egy ilyen naphoz?! Amikor már úgy láttuk hogy reménytelen az idő az esti észleléshez, kaptunk egy Tűzgömböt. Amikor csak egy kis lyuk volt felhőtlen az égen kaptunk bele egy szinte teli, vörös fényárban úszó Holdat, egy Jupitert és egy M45-öt. Ezt a napot sikerült úgy intéznünk hogy senki se dolgozzon, ki tudjunk kapcsolódni. Úgy gondolom nincs miért csalódottnak lennünk!
Írta: Bóta Roland
