DoubleB Hungarian Astronomical Team

Lassan átfordulunk a nyári csillagképek felé. A DubleB team mostanában sem hagyott fel az észleléseivel, csak egy kicsit elfoglaltak lettünk a hétköznapi élet és a munka miatt.

Jelenleg távcsô nélkül vagyok, sajnos csak szabad szemes észlelésre megyek ki. Jól bevásároltam csillagászati témájú könyvekbôl, erre az ideiglenes idôszakra. Ezek egyrészrôl kárpótolnak, másrészt az távcsônélküliséget teszik nehezebbé, mert élôben nem nézhetem meg azokat a dolgokat amirôl olvasok.

Hamarosan veszek egy komolyabb távcsövet, akkor valószínüleg újra felélénkül a blog.

Írta: Balassa Viktor Gordon
 

Résztvevők:
/ Bóta Roland /

Magyarország, Pest Megye, Tárnok
(2011.01.22; 23:30 – 2011.01.23; 1:15)

Távcső:  Carena 60/700 (Akro.)   
               - 12,5 mm (56x)
               - 4 mm (175x)
               - Barlow 2,3x
               - Fordító 1,5x

Fotó készítés: Sony Ericsson X10 Mini Pro 5MP, Autofókusz

Időjárás: 23:30 - Tiszta ég; átlag 1°C
              1:15   - Tiszta ég; átlag 0°C
          
Fényszennyezettség: - É-ÉK felől Érd fényei: Azimut +12° -ig
                             - K-DK felől Százhalombatta fényei: Azimut +7° -ig
                                    
Meteorészlelés: 1/óra

Észlelés helye: ˝A˝ Terasz

………………………………………………………………………….

(01.22; 23:30-23:59)

Mostanában nagyon rossz idők jártak ránk, magyarokra az időjárás szempontjából. Havonta csak pár napunk volt ép észleléseket végezni. Én a szokásomhoz híven, az esetek 80%-ában amikor nem vagyok otthon és nincs nálam a távcső, akkor aztán biztos hogy tiszta az ég előtte persze 2 hétig be van borulva. (Ez Murphy!). De tegnap végre eljött az én időm. Kicsit felhős volt az ég mégis elég jó volt a seeing, olyan 4-5 ös volt ahhoz képest hogy a hold is igen erősen megvilágította  a felhőket. Már régóta terveztem hogy asztrofotókat is csinálni fogok, de még nem vettem hozzá megfelelő alkatrészeket, CCD kamerát, vagy bármilyen fényképezőgépet, igazából addig nem is akarok amíg nem lesz meg az új csövem. Gondolkoztam rajta hogy akkor ha már ilyen tiszta időnk van, a hold is gyönyörű, valahogy mégis csinálni kellene róla fényképeket. Először webkamerán gondolkodtam, de aztán rájöttem hogy egyrészt, nincs olyan hosszú az USB kábelem hogy beérjen a gépig, másrészt, meg rájöttem hogy nem is jó a webkamera, úgyhogy ez a terv ezzel kudarcba is fulladt. Aztán néztem képeket a neten, hogy van aki csak az okulár elé teszi a gépét és úgy csinál asztrofotókat. Próba-cseresznye alapon kitettem hűlni a csövet, addig is további lehetőségek után néztem, de semmi más kézzelfogható dolgot nem találtam itthon, amivel lehetőségem lett volna asztrofotókat csinálni. Éjfél körül járt az idő, a távcső is kellően lehűlt, úgyhogy nekiláttam a feladatnak.

 (01.23; 0:00-1:15)

Az ég gyönyörű volt. A hold, és a megvilágított felhők fénye dominált az égen, mégis szépen látszódott az Orion-köd szabad szemmel és 4mm-es okulárral egyaránt. Rátoltam a csövet a holdra. Gyönyörű volt, szépen látszódtak az árnyékos részeken a kráterek körvonalai. A fénye nem volt zavaróan erős, valószínűleg ez a kis fénygyűjtő képességű 6 centis csőnek volt köszönhető. Ennek nagyon megörültem, valószínűleg egy nagyobbacska newton rendszerű csőnél, már igen zavaró lehet a fénye holdszűrő nélkül, főleg ha asztrofotók készítéséről van szó. Bár már a legalapabb fényképezőgépekbe és webkamerákba is lehet a kontrasztot vagy fényerősséget állítani, de hát az sajnos a kép minőségének a rovására mehet. Miután kinézegettem magam és eldöntöttem hogy a hold melyik részéről érdemes képet csinálni, elővettem a mobiltelefonomat aminek a nevét és a képkészítéshez fontos leírást, a „fotó készítés” adatpontban leírtam. 12.5mm es okulárral kezdtem. Az első 20 kép elkészítése után rájöttem hogy ez nem is lesz olyan egyszerű dolog mint ahogy azt én elképzeltem, ugyanis rendkívül érzékeny a telefon optikája a kézremegésre ha vaku nélkül használom (vakuval ugyebár lehetetlen lenne). De elkezdtem belejönni, nem mindegy hogy melyik pillanatban fényképezek vele, figyelni kell a levegővételre, és próbáltam nem fázni (remegni) a fagypont körüli hőmérséklet ellenére. Majd elkészült az első épkézláb használható kép 12.5mm-es okulárral (56x).

Újabb 10-15 próbálkozás után sikerült ez az előzőnél rosszabb, de mégse olyan rossz képet csinálni.

Megjegyezném, hogy a legnehezebb az volt az egészben, hogy a telefon kamerájának az optikáját, pontosan az okulár fölé kellett tartani. Ami azért volt nehéz mert ugye a kamera rész a telefon hátuljának majdnem hogy a közepén van, és így randomba kellett húzogatni az okulár fölött a telefont és figyelni hogy mikor jelenik meg a hold a képernyőn. És az sem volt mindegy, hogy milyen távolságra tartom tőle, mert minél messzebb tartottam tőle, annál jobban összeszűkült a látómező. Annál kisebb lett a kör, végül csak egy kis része látszott a holdnak az is életlenül. A most leírt problémákat úgy foglalnám össze, hogy egy rosszul vett levegő és a telefonnal megint simogatni lehetett az okulárt hogy legyen kép, nem hogy szép tiszta befókuszált, csak legyen. Újabb 10 használhatatlan kép után sikerült a fotozás során készült legszebb képet elkészíteni.

Miközben ezt a képet csináltam próbáltam átélni azoknak a mesterlövész katonáknak a helyzetét akiknek tényleg remegés nélkül lélegzet visszatartva kell egy pontos lövést elvégezni. Ez nálam is bevált, ami a képen is megmutatkozik. Végül nem sok esélyt adtam neki, de megpróbálkoztam a 4mm-es (172x) okulárral is képeket csinálni. Hát sajnos mivel nagyon közel kellett tartani a telefont (milliméterekre az okulártól), ha már egy kicsit hozzáértél elkezdett iszonyatosan remegni a kép. Rettenetesen nehéz dolgom volt. Sokkal többet szenvedtem ezen képek elkészítésével mint a 12.5mm-es esetében és még rosszabbul is sikerültek, de az tetszett benne, hogy ekkora nagyításnál is sikerült úgymond kivehető képeket csinálnom.

Összefoglalva az estét, nagyon örültem hogy végre én is kipróbálhattam az asztrofotózást, ezzel sok új élménnyel gazdagodtam, de tanultam is belőle. Hogyha nem szeretne az ember 1 óra asztrofotózásból 50 percet azzal eltölteni, hogy légzési gyakorlatokat  és-valamint okulártakarítási mozdulatokat végezzen, feltétlen szerezzen be egy CCD kamerát vagy egy fényképezőgépet átalakítóval!

Írta: Bóta Roland

Résztvevők:
/ Balassa Viktor /

Németország, Obermaiselstein, Oberdorf ( 895m)
(2011.01.16; 21:45 – 2011.01.16; 23:05)
(2011.01.17; 05:30 – 2011.01.17; 5:55)

Távcső:  Celestron Sky Master 15x70

Időjárás: Teljesen tiszta ég, erős hold, nem volt szükség lámpára. Hőmérsékletről nincs pontos adatom
                           
Fényszennyezettség: Hold

Szabadszemes magnitúdó: 5 Mg
Távcsöves magnitúdó: 7,7 Mg
(9 Mg-s csillag is nehezen, de észrevehető)
                                    
Meteorészlelés: 1

Észlelés helye: "A" bekötő út melletti kispad

………………………………………………………………………….

Nyolc hosszú nap után, ismét sikerült kijutnom az ég alá. Gyorsan elment ez a hét, igaz már nem volt akkora hajtás a munkahelyen mint azelőtt, de egy konyhán mindig lehet valamit csinálni. Ma este hazafelé, megörültem a szép tiszta estének, de a Hold sajnos nagyon rontott a megfigyelési viszonyokon. A mély ég megfigyeléstől, minden esetre nem tántorított el, bátran szálltam szembe a zavaró fényével. A binokulár teljesítménye megint lenyűgözött, nagyon jó tulajdonságai vannak, szinte kiemeli még a leghalványabb objektumokat is, mintha megvilágítaná. A szerkezet felér a 114 es newtonommal, lehet ezt írtam már, de ma megint megmutatta a teljesítményét.

A Jupiter kezd kimenni a "divatból" nem voltam elég gyors, és a hegy mögött volt amikorra kiértem a padomhoz. Az első célpontom így az Orion köd volt. Csodálatos volt, a remegés ellenére, szinte vakítottak a csillagjai, a megvilágított köddel a háttérben lenyűgöző látvány volt.

Ma mielőtt kimentem gyorsan összeszedtem a Stellariumból a mély ég objektumokat, hogy ne a könyvben kelljen keresni, hogy éppen mi látható. Így ma is tanultam pár dolgot. Az Orion után egyik kedvenc hármasom az M37-36-38 következett. Az utóbbit nem sok sikerrel láttam, mivel a hold elég közel volt. Majd újabb célpont után néztem, amikor egy szép fényes hullócsillag jelent meg a Délnyugati égbolton.

Egy számomra új nyílthalmaz volt a következő megfigyelésem az M35. Nem volt nehéz megtalálni, a binokulár szépen megmutatta, igaz nem sok csillagot tudtam kivenni belőle. Ezután egy már többször látott objektum következett a Dupla Nyílthalmaz, ez talán az egyik legkönnyebben megtalálható halmazcsoport. Rövid nézegetés és kéz stabilizáló pózok keresés után az M50 felé vettem az irányt. Ez viszont már kemény dió volt. Nem volt túl fényes, de sikeresen megtaláltam, csak egy pár csillagja látszott, a többi homályosan adta a háttérfényt. Egy kicsit lejjebb vittem a látómezőt, a Sírius irányfényét keresve. Nem kellett sokáig, nagy fényessége miatt hamar rá lehet akadni. Innen nem messze megfigyeltem az M41 et.

Nem voltam felkészületlen, tanulva a korábbi észlelésből, most vittem magammal észlelő csokit és észlelő italt is, ezúttal semmi alkoholosat csak szörpöt. Sajnos észlelőteát nem tudtam még csinálni. Teljes ellátás mellett voltam a padon, tökéletes pillanatok összessége volt. Nem tartott sokáig, sajnos, mert a kezem lassan elkezdte átvenni a légkör hőmérsékletét. Kesztyűt viszont nem hoztam magammal.

Az M41 után ismét új vizekre menetem az M48 következett, sikeresen meg tudtam figyelni. Ettől nem messze a Rák csillagképben először pillantottam meg az M44 et. Csodálatos halmaz, nem véletlenül kapta a Méhkas nevet, csillagai fényesek és elég nagy területen vannak. Valahogy eddig nem jutottam el ehhez a Messier hez, de nem is gond, van időm, szépen lassan felfedezni az égboltot. Az M34-et kaptam ezután lencsevégre a Perzeusz csillagképben. Algol remek irányadó csillag ehhez az objektumhoz. Ezután kerestem még az M33 at, a Triangulum Galaxist, de ehhez már valószínűleg kevés ez az optika.

Zárásképp még egyszer megnéztem az Orion ködöt, az Androméda galaxist a Plejádokat és a Tauri 1-2-t. Az egész megfigyelés közben az Égi Kalauzt forgattam, valahogy szabad ég alatt jobban rögződnek a csillagok és a mély ég objektumok, mint a szobában otthon.
Megpróbálok holnap hajnalba is kimenni. Az M13 a nyári emlékeket idézi, talán sikerül elkapnom, a Vénusszal és a Szaturnusszal együtt. Remélem az időjárás megmarad és nem felhősödik be reggelre.

(2011.01.17; 05:30 – 2011.01.17; 5:55)

Az idő megfelelő volt. A Hold nem zavarta a megfigyelést, sötét is volt, hideg is volt, nem tudtam sokáig maradni. Első célpontom az M13 volt, nem is kellett sokáig keresni. Az M92 is rögtön megtaláltam. A Vénusz ragyogó volt, sok csillagot elnyomott maga körül, félhold alakját látni lehetett de csak a fényéből. A Nagyítás nem volt elegendő. A Szaturnusz csak pontnak látszódott. Pásztázás közben akadtam rá az M10-re és az M12-re. Halványan fényes kis körök voltak. Amiért felkeltem ma hajnalban, azt sikerült megnéznem, egy pár új objektummal együtt.

Írta: Balassa Viktor Gordon
 

Résztvevők: / Balassa Viktor /

Németország, Obermaiselstein, Oberdorf ( 895m)
(2011.01.08; 20:45 – 2011.01.08; 21:30)

Távcső:  Celestron Sky Master 15x70

Időjárás: Teljesen tiszta ég; hőmérsékletről nincs pontos adatom

Fényszennyezettség: Nincs
Szabadszemes magnitúdó: 5 Mg
Távcsöves magnitúdó: 8,8 Mg

Meteorészlelés: 1

Észlelés helye: "A" bekötő út melletti kispad

………………………………………………………………………….

Már vártam a jó időt, estére meg is jött. Tegnap esti próbálkozásom nem volt túl sikeres, vékony felhőréteg volt az égen a csillagok homályosan látszottak. Ma viszont tiszta fekete ég volt, fényszennyezés nyomát sem találtam, a frissen beszerzett binokulárnak egy tökéletes teszt estének mutatkozott.

Első célpontom, mint mindig a Jupiter volt, a kezem remegése ellenére a holdjai látszottak, igaz nem olyan nagyításban mint otthon, de jól esett hogy ezzel is láthatom innen. Következő célpontom az M42 volt, szépen látszódott, akár az otthoni távcsőben. Meglepetéssel tapasztaltam hogy a nagy fényesebb, halmazokra , galaxisokra sokkal jobb ez a binokulár mint a távcső. A nyílthalmazokat a Szekeresben (Auriga) nem tudta szétbontani, csak az M36 csillagait láttam amikor mellé néztem, az M38 és M37 csak foltpacának  látszódott. Mindenek ellenére, a binokulár teljesítménye lenyűgözött, megéri az árát. Ezután a dupla nyilthalmazt kerestem fel, ez sokkal élvezetesebb volt mint távcsövön, igaz a remegés rontott az élvezeten. A következő célpontom az M31 volt. A fényessége akár a nagytávcsövön, talán még jobban is látszódott. Nem volt nehéz megtalálni, szinte kiugrott a háttérből. Mivel nincs fordított képe és a látószög is nagy nem kell sokáig pásztázni.

Ezután az egyik kedvenc látszólagos kettős a ΘTauri1-2 volt, Télen ebben a csoportban mérem a magnitúdót, most a binokulárral 8,8 Mg-s Tauri 81 melletti kis csillagot is éppen hogy láttam. A szabad szemes Magnitúdó beállításra a Ψ(Pszi) Ori két fényes csillagát használom. Nem sokkal odébb,  az Aldebaran és a Plejádok következtek, ekkor már feküdtem a padon, nem volt hideg mert jól beöltöztem és a síruhát is felvettem. Csodálatos volt, rengeteg csillagja látszódott. Néha- néha egy repülő elment felettem, mivel binokulárral jó gyorsan lehet bemérni, ezeket is megnéztem, az ablakai világítottak, és a farokról visszaverődő fény a motor füstjét is megvilágította egy kicsit. Érdekes látvány volt, mint egy repülő csillár, az ablakok látszottak szépen egy sorban.

A Égi kalauz, és a dinamós lámpám mint mindig, most is velem volt, keresgélve a lámpa fényénél néztem az újabb célpont után. Következő célpontnak valami újat akartam meg is találtam a könyvben, a Siriustól nem messze lévő nyílthalmazt az M41-et. Ezután még nézegettem az Orion övét, az M78 at, és az M1 et is kerestem, az utóbbit nem sok sikerrel. Egy meteor áthúzott a látcsövem előtt, aminek örültem. Mára ennyi jutott, de most már lement a karácsonyi hajtás, több időm lesz új észlelőeszközömmel megfigyelni. Mindenkinek csak ajánlani tudom, főleg azoknak akik még ismerkednek, és nem akarnak sok pénzt kiadni egy távcsőre.

Írta: Balassa Viktor Gordon

Résztvevők: / Balassa Viktor Gordon /

Magyarország, Pest Megye, Kisoroszi (108m)

(2010.12.14; 17:20 – 2010.12.14; 21:50)

UT: 16:20 – 20:50

Észlelési idő: 4h 30s

Távcső: 114/900 Newton EQ1

               - 25 mm (36x)
               - 10 mm (180x)
               - Barlow 2x

Időjárás: - 10.12.14; 17:20 - 21:50  -Észak-nyugat felöl erős felhőzet, Dél-kelet felöl tiszta, átvonuló felhőzet. Átlagosan  -5°C

Fényszennyezettség: Minimális
Szabadszemes magnitúdó 5,5
Meteorészlelés: 4 db

Észlelés helye: ˝Az˝ Udvar

………………………………………………………………………….

Napok óta tartó felhőréteg tegnap este felszakadozott, figyeltem az időképet hogy mikor kerül felém egy sáv, amin tiszta égboltot kapok. Megfőztem a vacsorát, majd kinéztem az udvarra, hogy milyen idő várható estére. Szerencsére már napnyugta előtt tiszta ég fogadott, csak Észak-nyugat felöl volt felhősödés. Kiraktam a távcsövemet, hogy le tudjon hűlni, mire felkészülök. A hőmérséklet nem volt magában probléma, csak az, hogy hidegebbnek éreztem, mivel folyamatos észak nyugati szél fújt. A külső hőmérséklet fagypont alatt volt.

17:25 Első célpontom a Jupiter volt, amit mindig nyitásként nézek meg, a holdjai nézegetése közben a keresőtávcső optimalizálás is folyt. A hold elég erős volt, már félig volt, elnyomott sok objektumot, de mit tehet az ember, ha a felhőtlen időjárást télen ilyen ritkán mérik. 17:35 Következő célpontom az M57 volt a Lant csillagképben, eléggé magasan volt, de mint utólagos méréseimből kiderült nem láthattam volna, mivel elég kis magnitúdós. 17:40 Amikor kinéztem a távcső mellé, Északi irányba fordultam újabb célpontért amikor egy hosszú tűzcsóvát pillantottam meg, színe vöröses-sárgás volt és fényes. Rögtön arra gondoltam hogy megérkeztek a Geminidák. 17:43 Fátyol-köd keresése, valószínűleg a hold is bezavart. Mert nem találtam meg 36x osan kerestem.
A magnitúdókat viszont sikeresen ki tudtam mérni, hold ellenére szabad szemmel 5,5 magnitúdóig láttam, távcsővel 9,7 magnitúdóig.

17:58 Újult erővel fordítottam távcsövem majdnem 180°-al az ellentétes irányba. Közben egyfolytában ki-be járkáltam a házból hogy a Stellarium-on kinézett célpontomat be tudjam mérni. Az Égi Kalauz most nem volt velem sajnos, máskor arra támaszkodom. Jobban szeretek csillagtérképtől észlelni. 18:10 A kettős nyílthalmazt tűztem ki célomnak, az eredmény csodálatos volt, ez az egyik legszebb objektum, amit ilyen kis távcsővel látni lehet szerintem. Miközben mellé- mellé pillantottam egy újabb tűzcsóva szelte keresztbe az eget, hasonlóan az előzőhöz, de ez rövidebb volt viszont az iránya azonos volt. Az ég elég nyugodt volt, az Észak-nyugati felhők nem nagyon mozogtak. Mintha ledobálnák magukról a felesleget, kisebb, felhőket engedtek el az erős széllel, pont az én megfigyelési irányomba. 18:20 Felnéztem az égre és célpontot kerestem, egyik kedvencem az Androméda galaxis (M31), szerencsére éppen Zenit közelben volt és felhő sem takarta a kilátást. Hamar megtaláltam, de nem olyan fényében láttam, mint legutóbb, sokkal halványabb volt. A Hold majdnem olyan, mint egy nagy város a Földön, fényszennyezés forrása.

18:27 Egy rövid melegedés és Stellarium után kinéztem magamnak a M15 öt következő célpontnak. Ezt a gömbhalmazt először próbáltam bemérni, de mint utólag rájöttem, nagyon könnyű. Az Enif nevű vezetőcsillag, szinte egyedüliként világított Dél-nyugati irányba, nagyszerű tájékozódási pont. Nem is kellett sokat keresnem a kiszemelt célpontot, szinte kiugrott a háttérből. Igaz nem tudta szétbontani csillagokra, de talán egy hold mentes estén sikerülhet. 18:39 Egyik számomra legérdekesebb csillag felé fordítottam a csövet, ez az Aldebaran volt. A csillag magában is szép, de én a Tau 1-2 és környékét kedvelem leginkább. Percekig nézelődtem. 18:46 kor átmentem az M45 re más néven a Fiastyúk ra. Ez a csillag kompozíció mindig is érdekelt, talán ez az egyetlen nyílthalmaznak mondható objektum aminek a csillagai nevet kaptak. 19:00 Gondoltam ha már így ki van világítva, megnézem mi van rajta, távcsövemet a Hold felé fordítottam. Hát igen, a kráterek neveivel nem igazán vagyok még tisztában, nem is került elém még sok könyv ami ezzel foglalkozik, vagy még nem jutottam el benne addig még, de ami késik nem múlik. Minden esetre érdekes volt figyelni a peremeket. 19:07 Egy kis pihenőt tartottam, Stellariumban kikerestem következő objektumot.

19:21 Kelet felé fordítottam megfigyelő eszközömet és Messier vadászatot tartottam. A felhők gyülekeztek, Kelet és Dél felé voltak már csak felhőmentes foltok. Első célpontom az M34 volt, szép nyílthalmaz került a látómezőmbe. 19:34 Ezután kicsit lejjebb mozgattam a csövet és a M37 következett. A csillagjai kivehetőek voltak igaz nem túl fényesek, de egyértelműen látszottak. 19:37 A következő célpontom a M36 volt, az irányát az M37 től tudtam de egyszer csak elsötétedtek a csillagok, tekergettem a finom állítót hogy valamilyen olyan helyen tegyem le a távcső képét ahonnan vissza is találok. Felnéztem, hullámokban szakadozott felhő érkezett az Észak-nyugaton már gyülekező feketeségből. Ezután míg az eget bámultam, mikor lesz egy lyuk, amin még megnézhetem a kiszemelt célpontomat, egy újabb Geminida hasította végig az eget. 19:47 A vékony felhőkkel sem törődve fényesen siklott végig. Ezután mintha az esemény hatására megnyitotta volna az eget. 19:49 Kis keresés után megtaláltam a M36 ot. Ezzel be is fejeztem a terület megfigyelését.

A hőmérséklet erősen csökkent, a szél erősödött, az EQ1 állvány nagyon jól kitartott, minimális volt a beremegés. Rövid melegedés után visszatértem és kedvenc téli csillagképemet tanulmányoztam, az Oriont. 19:57 Mivel elég magasan volt már és a horizont is tiszta volt, első célpontom a fényes Betelgeuse volt. Vöröses ragyogása mindig megfog és a Rigel el szemben van, ami inkább kékes színű, mint két ellentét. Kis felhőátvonulás miatt várnom kellett pár percet. 20:05 Az M42-43 következett, sajnos az UHC szűrőm nem volt nálam, hiányoltam is, legutóbb mikor azon keresztül néztem sokkal szebb, kontrasztosabb képe volt.
Pár percig még néztem, majd újabb célpontot kerestem. 20:05 A Jupiterhez tértem vissza, onnan kiindulva elkezdtem keresni az Uránuszt A Hold miatt nagyon fényes volt az a terület, de sikeresen megtaláltam. Kis kék korongot láttam, de nem csillag volt mert nem villogott és kerek volt 25mm es okulárral láttam(36x). Amikor rá akartam közelíteni hírtelen fátyolfelhő állta az útját a további megfigyelésnek.

20:45 egy újabb fénycsóva hasítja ketté az eget, a felhők gyülekeznek. 20:48 Déli területek tartják magukat egyedül, a Sirius ami éppen felkelt erőteljesen vág át a felhőrétegen Procyon al karöltve. 20:53 Mizar-Alcor tiszta volt pár percig, eddig kihagytam, mert felhős volt, de most sikerült bepótolnom. 21:15 Rolandal folyamatosan MSN keresztül konzultáltunk, nála hamarabb elromlott az idő, de megkért hogy nézzem meg az M78 at, mielőtt befejezem. Kerestem, nem sikerült megtalálnom, elég kis fényű köd, UHC esetleg segített volna, legközelebb talán több szerencsével járok.
21:20 Végül mielőtt minden befelhősödött volna, megnéztem még az Orion öv csillagait. 21:50 Kicsit később a felolvadás után még sikerült megtalálnom az M1-et. 22:00 körül a felhők ellepték az eget, lassan csendesen elkezdett szállingózni a hó.

Írta: Balassa Viktor Gordon